Mert csillagtüskék sebzik az éjszakát
esténként segítségre készen várom:
csipesszel, kötszerrel, ha nem sikerülne a tervem,
hogy minden csillagot megszelídítsek.
Olyanok, mint a sünök. Összegömbölyödnek
vagy sziporkázó tüskéikkel az égboltot döfködik.
Az éj meg hang nélkül tűri,
hogy egyre több sebből vérzik.
Menthetetlen mazochista, akárcsak én.
2016.03.13.-14.-2016.06.18.
Zsefy Zsanett/Cédrus65/
eredeti:
Csillagtüskéktől sebzett vadként vesztébe rohan az
éjszaka. Visszatarthatnám, de a karomban is kimúlna.
Naponta temethetném agysejtjeimbe, hogy ismét fel-
élesszem. Esténként mégis segítségre készen várom
- csipesszel, kötszerrel, ha nem sikerülne a tervem -,
hogy minden csillagot megszelídítsek. Olyanok,
mint a sünök. Összegömbölyödnek vagy sziporkázó
tüskéikkel az égboltot döfködik. Ha bántod, ha nem,
mindig visszatérnek, és egyre több sebből vérzik majd
az éjszaka. Rájöttem, ő is menthetetlen. Kis mazochista.
2016.03.13.-14.
Zsefy Zsanett/Cédrus65/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése