Lepkecsömör - továbbgondolva: Giccs vs giccs

Lepke fészen, papíron, lepke minden térben,
körülötted tavasz van, de én meg sem érzem.
Kibomlanak a rügyek, az enyém megfagyott,
van akit az éden régen falak között hagyott.

Tulipiros szívekből kihajt majd a rózsa,
nem tűnik fel, a világban gyűlik a vértócsa.
Virágszoknyás nappalok, illatfürdős éjek,
sokan csak a virtuális madárfüttyben élnek.

Habos-babos felhők alatt ördög Istent játszik,
- ez nem óda a tavaszról, gondolom, hogy látszik -.
Nem néz soha tükörbe, kit riasztana arca,
virágkoszorút fon fejre, szarvát úgy takarja.

Rajtam kopott kabát van, lyukas minden zsebe,
a múltamat máshol őrzöm, jövőm nincs már bele.
Kék madár és korallzöld tenger a te álmod,
azért addig nem nyalok be, hogy legyek a bábod.


Jövendölés

Elfogyott az eperfa, nincsen levele se,
éhen halt a selyemhernyó, nylon lesz helyette,
s míg a durva posztót méri ezután Deákné,
vászon helyett egy gyékény lesz több íródeáké.

Talán.

2014.03.10.-2014.09.13.-2016.03.07.
Zsefy Zsanett