Haláli álom

Ma száraz ágon ágon száradt
harmat helyén álmot láttam

Dongó voltam boltban dongtam
(virágporért máshol roptam)

Mézet nyaltam mackó szájról
vonalkódot flakon hátról

Elrontottam gyomrom s keddre
felköltözhettem a mennybe



Kelt: jó régen...talán 10 éve 😃
Mondjuk: Bara..de akkortájt Zsefy Zsanett név alatt írtam...ez a gépemről nemigen került fel sehova.

Csak azt

a régi órát menteném
a percláncokból font időt

és sorra visszapergetném
mindet ami már kidőlt

a tegnapokat - de régen volt -
a sok keser-édeset

hogy ne legyen még régen holt
úgy kellene megmentsem


*********

Csak azt - 2


a régi órát menteném
a percláncokból font időt
s mindent ami már kidőlt
a sorból visszapergetném

a napot ahogy lustán kel
a város flaszter csíkjain
a reményt s nem más kínjait
osztanám ha pusztán csel

a tegnapokat - de régen volt -
a sok keser-édeset
kellene úgy megmentsem
hogy ne legyen még régen holt

~2015.-2020.05.18.

Bara

Korábbi címe: menteném - 3

kárörvendő abszurd elmenőben

most kellene feladni
összetörni újra minden törhetőt
amit eddig gonddal ragasztgattam vissza
csak kirakós darabkák
élettelenek akár a kő
most fordítanék egyet a napon
s ha a látóhatáron aludni készül
szemem tükrében meglátva magát
kajánul rávigyorognék lám
neked is bealkonyult ma "babám"


~2015-2020.05.08.
Bara

bodzalány

bodzalány  -3(javított)

bodzalány fején fehér párta,
szél szaggatta seb a homlokán,
kifordult gyökérrel sorvad s látja
holdsugár lopózik szántás fogsorán.

'bodzalány vagyok és lehet másnak
virágaimra fájhatott feje.
nem értették, hogy mennyi mással
van a lelkem csordultig tele.'

a bodzalány, ha az utcát járja
sziromfátylán megül a kéj szaga,
csak párját várja egyre-másra,
de már fehér hajába múlt az éjszaka.


2020.05.11.
Bara Anna


*

platánsorok közt búval-bélelt
magányos lélek hű társat keres.
a testét elhagyta, mikor a végzet
gyenge burkára vetett szemet .

2020.05.11.
Bara

*
korábbi:

bodzalány fején fehér párta,
szél szaggatta seb a homlokán,
kifordult gyökérrel sorvad s látja
holdsugár lopózik szántás fogsorán,

'bodzalány vagyok és lehet másnak
virágaimra fájt csak a feje.
nem értették, mennyi mással
lehet a lelkem csordultig tele.'

bodzalány még az utcát rója
sziromfátyla már régen elszakadt.
míg párját várta, egyre várta,
fehér hajába bújt az éjszaka.

platánsorok közt búval-bélelt
magányos lélek érzelmet keres.
a testet elhagyta, mikor a végzet
gyenge burkára szemet vetett.


2020.05.11.
Bara

az utolsó hangszer

nem tudom, hogy
miért. félek.
minden reggel
visszanézek,
mit hagytam ki,
mi lesz veled,
ha szükségben
nem védelek.
csitítgatnak
minden rendben
csordogál majd
a mederben,
mikor az én
szívem húrja
elpattan egy
allegroban,
s pizzicatoba
átmegyek
megpengetni
az egeket.

2019.08.11.
Bara Anna