2018. január 11., csütörtök

nagyi


tudta hogy szeretik
magabiztos volt minden mozdulata
semmit nem bízott másra
reggeltől reggelig minden perc
értük
hisz ő az anyjuk

most sántít és pánikol
mi lesz ha
s már látja a tragédiákat
mindegyikben önmagát érzi hibásnak
minden perc félelemben telik
mert bottal nem tud odarohanni
mert beteg és nem bírja már felkapni
mert kopottas elmével lehet már nem is tud mesélni
mert a szíve lehet épp akkor amikor segíteni kellene
és közben szenved
hogy beteg
hogy mindig fáj
hogy pánikol
hogy talán így
ő nem is az az igazi


2018.01.11.
Zsefy Zsanett

2018. január 8., hétfő

a világ keletkezése



nagyapám ecetgyári munkás volt
minden nap hajnalban indult a gyárba
két óra gyalog és kettő vissza
nagyanyám harmincöt évesen hagyta magára
de öt gyerek álmába angyalként visszajárt

negyvenhétben nagyapám anyám és két bátyja
papírok nélkül nekivágott a határnak
egy nap rácsok mögött szalmazsákon
némi leves majd tovább puliszkáért napszámba
pedig már odaát is utálták

végül hárman elvetődtek konyárra

anyám történetéből e pár vonás minden
de nekem azóta létezik az isten
mióta ráébredtem csak a puliszkán múlt hogy
anyám apámmal találkozott


2018.01.08.-01.11.
Zsefy zsanett
(szeszélyes-Dokk)