2021. szeptember 26., vasárnap

selyemvirágok

selyemvirágok
szétszórva a lapon még középen hagyom az asztalon végigsimítja őket a kezem az élet mondd miért nem ilyen selyem színes keretbe sejtett életem a lapszélen már csak a lapszélen selyemvirágok szerteszét hagyom alattuk csend fölöttük kezek köztük nyugalom a fény lassan elpihen árnyakkal vegyül de a föld odalent nem simogat selyemvirágok alatt a hideg sohasem ringat

2010.03.17.-2011.02.24.
Zsefy Zsanett



2021. szeptember 17., péntek

alkonysorok

ha majd 
fáradt kékkel földet ér s én
szikecsendben elpihenve
hallgatom hogy közeledik
alkonyhúrokat pengetve
nem számít a hol és mikor
a meddigje lesz a fontos
tisztán vagy a földi léttől
imitt-amott kicsit foltos

az is és úgy épp az enyém
addig amíg bevarrhatom
de talán az utolsó rést
szakavatott kézre hagyom
s árnyékhálón fáradt kékkel
ha csak az ég ér a földre 
megírom mert még tehetem
bizakodni lásd megérte

2021.09.16.
Bara Anna

2021. szeptember 16., csütörtök

földetérés, ha majd ...

 

fáradt kékkel földet érek s
szikecsendben elpihenve
hallgatom hogy közeledik
alkonyhúrokat pengetve
nem számít a hol és minek
a meddigje lesz a fontos
tisztán vagy a földi léttől
imitt-amott kicsit foltos

az is és úgy épp az enyém
addig amíg bevarrhatom
de talán az utolsó rést
sebészemnek most meghagyom
talán akkor fáradt kékkel
csak az ég ér le a földre 
s ha tehetem megírom majd
a visszafelét hogy' értem meg

2021.09.16.
Bara Anna

2021. szeptember 13., hétfő

nélkülem


(Geisz László emlékére)

látjátok, hogy halok bele a ködbe?
alig rezdül  a világ értem
s nélkülem
bársony szirmokon neszeznek
tovább pilleszárnyak

köröttem fogy a fény
s velem együtt tágul a végtelen

már vár(n)tak


2011.02.19.
Zsefy Zsanett

2021. augusztus 7., szombat

marasztaló


ha egyszer újra bekopogsz
gondokkal telve hangtalan
megosztom veled asztalom 
ne ácsorogj kint hasztalan
 
ha akkor újra rám tekintsz
szólnom se kell mert jól tudod
míg ablakot jövőnek nyitsz
a múlt ajtaját becsukod
 
ha egyszer újra megérted
messzi parthoz egy kis remény:
bár száz villám is megéget
mi ír leszünk egymás sebén
 
ha egyszer újra bekopogsz
az ajtón mi nem létezik
az sem baj kicsit háborogsz
hogy képzeletem szétfeszít
 
ha egyszer újra bekopogsz
úgy nevetünk hogy már tünet
mert mi leszünk a két bolond
míg létezik halálszünet

2021.08.07.
Bara Anna

2021. július 12., hétfő

Olvasottság

 Nem mondom, hogy a szívem csücske ez a verzió. Már azóta újra átírtam.

Meg is lepett a mulanDokkban látott olvasottsága:










2021. július 10., szombat

javított: Minden körülmények között



avagy
/szerelem gátak nélkül/


hogyha kérem,
értem akár magadat is kösd fel,
és ne szánjon senki,
mert anyád ezért röstell,

ne csak virágok közt légy bódító,
de szemétkupacon is hódító,
s ha szádon még kifér szitok,
énrám zubogjon, legyen gyilok,

mert nem rózsaszín felhőt cipel az ég,
de lávát köp fejünk fölött a vég,
és nem habos tejúton robog a vonat,
csak a lelkünkbe beletolat,

hát hadd szakadjon el az a húr,
- odaát is legyél számomra úr -,
ha kezedet emeled, ne magasba,
csak derekam szorítsd és hasamra
nyomd bélyegét az éjnek,

úgy vesszünk együtt, ha addig
fel nem kötnélek.
De ne kérj rá!
Itt csak én kérek.


#228100
Fűri Mária - szerki: ...


Kedves Anna!
Szerintem zavaró a Pilinszky idézet. A nélkül nekem tetszik. Bár a vonatos két sort én képzavarnak látom (lehet, más nem); a vonat nem úton jár, a tolató vonat nem robog. De ha csak úgy olvasom és nem gondolok bele, akkor visz a lendület, és szemléletes. A húr/úr két sort nem igazán szeretem.
De összességében nem találom rossznak, tetszik a hangulata és a lendülete.

Gyors&Gyilkos-ban a Dokkon

 3527. Bara: Minden körülmények között

2021. 07. 08. 16:49



avagy
/szerelem gátak nélkül/


„Én megtehetném és mégsem teszem,
csak tervezem, csak épphogy fölvetem,"
hogyha kérem,
értem akár magadat is kösd fel,
és ne szánjon senki,
mert anyád ezért röstell,

ne csak virágok közt légy bódító,
de szemétkupacon is hódító,
s ha szádon még kifér szitok,
énrám zubogjon, legyen gyilok,

mert nem rózsaszín felhőt cipel az ég,
de lávát köp fejünk fölött a vég,
és nem habos tejúton robog a vonat,
amikor lelkünkbe beletolat,

hát hadd szakadjon el az a húr,
- odaát is legyél számomra úr -,
ha kezedet emeled, ne magasba,
csak derekam szorítsd és hasamra
nyomd bélyegét az éjnek,

úgy vesszünk együtt, ha addig
fel nem kötnélek.
De ne kérj rá!
Itt csak én kérek.

*
Az első két sor Pilinszky János: Ne félj c. verséből idézve.
#228100
Fűri Mária - szerki: ...


Kedves Anna!
Szerintem zavaró a Pilinszky idézet. A nélkül nekem tetszik. Bár a vonatos két sort én képzavarnak látom (lehet, más nem); a vonat nem úton jár, a tolató vonat nem robog. De ha csak úgy olvasom és nem gondolok bele, akkor visz a lendület, és szemléletes. A húr/úr két sort nem igazán szeretem.
De összességében nem találom rossznak, tetszik a hangulata és a lendülete.

2021. július 3., szombat

mert hallhatatlan-jav.

 lehet hogy félrement
lehet hogy hagyta
lehet hogy sarkos is
de azt tagadja
lehet a szívéből
lehet anélkül
lehet hogy átgázol
s megfullad végül

lehet hogy dallamos
lehet csak kongó
lehet a fülében 
örökké zsongó
keveri ha lehet
tagadja másnak
szólna de körötte
nagyágyúk állnak


2019.05.19.-2021.05.24.-2021.07.03.
Bara

2021. június 27., vasárnap

időkanyar, avagy mindörökké Debrecen ()

 
gondolatban lerombolta a falakat
átnyúlt az úttest felett
s visszarakosgatta a hámlott ruhájú
kertes házakat

a csapó két oldalát a kanyargós emlékeihez igazította
s hagyta hogy a majd félévszázados
zörgő-zakatoló tuják végig döcögjenek
a város gyomrába a rég felszedett síneken

még rápillantott a templomra
azután a főutcán átszállt az egyesre
és meg sem állt a kálvin-térig
ahol a szél mintha a parasztkantáta
akkordjait sodorta volna felé
hegedűtanára lakásából

gyermeki örömmel kanyarodott be
a péterfiára de a kapuhoz érve
az otthona helyén a pláza ormótlan tömbje
kavart hullámokat emlékfolyama tükrén
elsodorva a jegesember rekedt kiáltozását
a kenyérhéjat gyűjtő nénit a szomszédház pincéjéből
a tojásszén ropogását a vaskályhákból
a kéményseprők szénporos arcát
és elsodorta az utcabeli játszótársakat is

hát visszafordult és
csalódottan becsukta az ablakot

a kanyarbérház zajos és poros világából
az erkélyen pihenő galamb ijedten rebbent fel
és elszállt egyenesen a krematórium felé

2021-06-22 
Bara Anna