2019. április 10., szerda

veled és nélkülem

hogyha kezem fognád
jaj de nagyon fájna
hogy látod törötten
lépek más világba
hogyha szólnál hozzám
s már szavam sem lenne
süllyedni szeretnék
majd a végtelenbe
hogyha szemed lobja
szememet találná
pirulna az arcom
hogy egykor csodáltál
ha magam maradnék
s éltem úgy szakadna
nem fáj' hogy nem vagy ott
csak szíved egy darabja

2019.04.10.-14.
Bara Anna(Zsefy)


***
eredeti:

hogyha kezem fognád
jaj de nagyon fájna
hogy látod törötten
lépek más világba
hogyha szólnál hozzám
s már szavam sem lenne
süllyedni szeretnék
majd a végtelenbe
hogyha szemed lobja
szememet találná
pirulna az arcom
hogy engem csodáltál
ha magam maradnék
s éltem úgy szakadna
ne nézz rám de legyen ott
szíved egy darabja


2019.04.10.
Bara Anna(Zsefy)

micsoda pók avagy kétes kegyelem

- a (mi)csoda pók átirata -


éjszaka sziporkázó buborékokat számol
néha kipukkannak majd feltűnnek
mintha valami láthatatlan száj
újra felfújná őket
irigykedik
hajnalra belátja túl sokan vannak és túl messze
őt sem találják majd meg egyikben se
felesleges vágyak
mire a nap végigkarikázik az égi rutinpályán
fényfüzérek lesznek a pókhálóerezetek
meg-megrezdülnek vele
jó ott meghúzódva
ha akad majd préda elengedi ma a
föld legalább neki legyen a mennyek országa


2019.04.10.
Bara Anna (Zsefy)

(mi)csoda pók


éjszaka sziporkázó buborékokat számolok
néha kipukkannak majd feltűnnek
mintha valami láthatatlan száj
újra felfújná őket
irigykedem
hajnalra belátom túl sokan vannak és túl messze
engem sem találnak majd meg egyikben se
felesleges vágyak
mire a nap végigkarikázik az égi rutinpályán
hegyek völgyek szakadékok felett
fényfüzérek lesznek a pókhálóerezetek
meg-megrezdülnek velem
jó itt meghúzódva
s ha akad majd préda elengedem
ma
a föld legyen neki is a mennyországa


2019.04.10.
Bara Anna(Zsefy)

2019. április 6., szombat

ha kibillen


térdre ereszkedik hogy a
szekrény alól kibányássza a cipőjét
majd kapaszkodót keres
ahogy egész életében
de nem talál
végül mégis rábízza magát a
bizonytalan lábakon álló kis szekrényre
megbillen
most még sikerült gondolja
ahogy a felé nyúló kézbe kapaszkodik
de vajon meddig fog ápolni türelemmel


2019.04.04.
Bara Anna (Zsefy Zsanett)

2019. április 2., kedd

foghíjas vigasz


ahogy az öregség csakazértis utolért
sehogy se de úgy nagyon próbálom lehagyni
valahányszor rám csimpaszkodik
megrázom magamat és összeszedem
a fogalmamsincsróla dekurvajókat
s akár egy fogaskerék pörgök tovább
tudom egyszer majd megakasztja
a forgást a semmiből egy kasza
de akkor már félig siketen legalább
nem ijeszt meg a pendülése


2016.04.02.
Bara

2019. március 30., szombat

ha visszapillantanál



a tenyered vonalától ne várd
hogy szebb lesz a jövő
a múltat meg felesleges megpiszkálnod
olyan az mint tábortűz után
hamuban gallyak recsegését keresni
ha néha körbelengenek az illatok
bár nem jut eszedbe kihez kötheted
mégis a beazonosíthatatlan kellemes érzése
évtizedeket fiatalít rajtad
mire rájössz hogy matek tanárod mindennap
ropogósra keményített fehér köpenye
és pipadohány illata az
a bizsergés már soha újra


2019.03.30.
Bara Anna (Zsefy Zsanett)
*

eredeti:

a tenyered vonalától ne várd
hogy szebb lesz a jövő
a múltat meg felesleges megpiszkálnod
olyan az mint tábortűz után
hamuban gallyak recsegését keresni

néha még körbelengenek az illatok
bár nem jut eszedbe kihez kötheted
de a beazonosíthatatlan kellemes érzése
évtizedeket fiatalít rajtad s mire
rájössz hogy matek tanárod mindennap
ropogósra keményített fehér köpenye
és pipadohány illata az
rádöbbensz hogy az elmaradt bizsergés
már sose újra

2019. március 21., csütörtök

konyári örök-vésetek

a nádtetős házat évtizedek építgetik újra.
valami részlet mindig lemarad:
a kukoricagóré rácsos árnyéka, a
palacsinta illatú déli harangszó,
az artézi kút távoli zümmögése.
de végül a képzelet betölti a réseket.

a kartonszoknyás szöszke-évek nyugalmára
tető kerül. jég-reccsentő lábnyomokban
ismét komondor szaladgál, s követ.
az ág-gabalyító szélviharok kisimítják a
felhőráncos égboltot, és sáskazöld utakon
villantja fel szárnyai alól az eperfák
szőnyegét a lepkenyár, miközben színes
ickaköveket cserélnek a szomszéd gyerekek.

odabent esténként pohár falán táncol
a vörösboros lámpafény.
nagyapám sóhajára asztalra bicsaklik
a gond feje. mesék bújnak ágyba velem,
és nagyanyám kenyérillatú keze
rám teríti a mosolyt. míg álmomban
kavargó porban döcög velünk a szekér
minden éjjel palotát építek nekik.


2019.03.21.
Bara Anna(Zsefy Zsanett)

2019. március 20., szerda

bezárkózva


miközben szabadulni akart
bárhogy
észre sem vette
bárhol van
egyedül marad a
maga teremtette mindenségben


2019.03.20.
Bara Anna 

2019. március 18., hétfő

mese a rokkant sárkányról



sárkány koma két fejét
úgy plasztikázta a sebész,
hogy a számuk olykor fogyva
végül megnőtt, s hat a forma.
csak a tüzet feledte ki.
(a helyzet a jelenlegi.)

szóval
hat feje van, s épp hét lába.
ebből négy-öt lába párna.
a maradék kettőből egy
főpárnokként be-belibeg.
az az egy meg fej- és lábnok
szóval tartja e világot.
de a fejek száma roppant
kényes téma, s ha már sokkban
sem okádhatnak tüzet
néha nap a lábaikat
noszogatnák kedvesen:

igen tisztelt lábikóink!
láb nélkül a fej kit hódít?
lenne pedig eme helyen
láblógázó nem egy elem.
jöttötöket mind úgy várja,
négy oldalas lista mára
párbeszédnek alapja.
de hol marad/t/ a kalapja?
(sárba pottyant s feladta?)


2019.03.18.
Bara Anna (Zsefy Zsanett)

A szöveg születésének idején a Dokknak volt:

4 szerkije: 
Bájer Máté
Papp Gréta
Juhász Tipi
Papp Szalai Sándor

1 főszerki helyettese:
Tesch Gábor Ferenc

1 főszerkesztője:
Papp Für János

és 1 portál igazgatója(PIG):
Busznyák Imre

Így már levezethető:

hat feje van, s épp hét lába:
4 szerki + főszerki helyettes + a főszerki= együtt: 6 fej

ebből négy-öt lába: azaz 4 szerki + főszerki helyettes

főpárnok: főszerki

fej- és lábnok:  PIG

2019. március 1., péntek

a megváltó

- Mr Bean stílusában -

sehol semmi élet
az egér mozdulatlan az izzadt tenyér alatt
a monitoron órák óta ugyanaz a megnyitott oldal
ezerszer frissítette
semmi

mindig ugyanaz
feláll és kivonul a konyhába
a hűtőből egy szelet görögdinnyét vesz elő
kilép az erkélyre és vár

az első szerencsétlen legyet
röptében kapja el
elégedetten hallgatja az ideges zümmögést
amíg bevonul a szobába
az ajtót gondosan becsukja maga mögött
majd kinyitja a tenyerét
a légy kistartol
a tenyér lecsap
dög

unalom
sehol semmi élet
majd hirtelen felcsillan a szeme
az arcára vigyor ül

a monitoron
egy portál oldalán
a szétkenődött légytetem
az asztal sarkán eldőlt hajómakett

2019.03.01.
Bara Anna (Zsefy Zsanett)