2016. július 4., hétfő

Gödörben - átirat



Hallgatózom. Szíved csendes,
akár nappal, akár éjjel.
Kitöltötted rég a teret,
abban más már sosem fér el.
Szemben velem Hold enyeleg,
csillagoknak lenne párja.
Szeretkezne, de nem lehet,
az Úr őket másra szánta.

Itt maradok. Jó ez nékem.
Ha föld kérge betakarna
követ rakjál fölém kérlek,
ha az Isten megtagadna.
Hajnalodik? Az nem az ég,
csak az ásó széle villant.
A méret itt éppen elég.
Lelkem úgyis hozzád illan.


2013.06.18-2016.07.04.
Zsefy Zsanett

Nincsenek megjegyzések: