Anna száll(t)
Apám - Anyám hajdani égi-földi dialógusa
Míg földi létem hagyta zsenge szálként
hozzám hajoltál: védjen angyalod.
Nem számoltam félve vajon hány még
az érintés, mit neked adhatok.
Hogy édes volt vagy keserű az íze
a csókomnak, mi egyre csak fogyott,
mit számít már, ha szemem hamis színe
csak emlékként hagyott örök nyomot.
*
Már elfeledted hajam illatát is,
a hárs' hordozza talán még nyomát.
Az arcod éle gyenge holdvonás, mit
visszatükröz néhány fénybogár.
Az éjszakákban alig vannak színek,
de bennem virraszt minden ami szép,
mégsem érzem nyugodni a szívem,
pipacs-szerelmem elcsente az ég.
2014.08.11.-2014.11.09.-2016.07.22.
Zsefy Zsanett
*
Ez a versem képzeletbeli dialógus Édesanyám és Édesapám között... (Édesanyám Anna volt...Édesapámat két év eltelte után követte az angyalokhoz.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése