(Vincent van Gogh: Hollók a búzamezőn c. festménye alá...)
e világ nekem már
vészmadár-csontvázak
test nélküli képek
s nem búzavirágkék
halál lett a társam
holló tetemében
nem maradt mellettem
csak egyetlen testvér
szívemben azóta
búzamező lobog
s szélvágta okkerből
a rozsdahalál kél
éltem az örvénylő
légcsápok közt hasad
hol imát sem mond majd
ki értem bennem élt
de fáj hogy köröttem
jajgatnak a tájban
a széttépett sárgák
és zöldek feketék
mikor a csendet a
megtört hollószárnyak
kékből merítve
szaggathatják szét
vészmadár-csontvázak
test nélküli képek
s nem búzavirágkék
halál lett a társam
holló tetemében
nem maradt mellettem
csak egyetlen testvér
szívemben azóta
búzamező lobog
s szélvágta okkerből
a rozsdahalál kél
éltem az örvénylő
légcsápok közt hasad
hol imát sem mond majd
ki értem bennem élt
de fáj hogy köröttem
jajgatnak a tájban
a széttépett sárgák
és zöldek feketék
mikor a csendet a
megtört hollószárnyak
kékből merítve
szaggathatják szét
2020.10.18.
Bara Anna
*
(Beküldve Játék kategóriába a Háló irodalmi kávéházba.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése