2020. október 6., kedd

éjszakai intermezzo 2.

a szemcseppes üveg már megint úgy repült be a
szobába mint a bomba
szinte szétroncsolta a szívében az ereket
alig hallható szuszogás követte
majd csend

megkönnyebbülhetett volna
de helyette a lelkiismeretfurdalás fészkelte be magát
valamit nem jól csinált már megint vagy kihagyta

a sötétben a nyitott szobaajtóban
álldogált az anyja
fel kellene kelned
gondolhatta

fel kellene kelnem
gondolta
csak egy-egy csepp

ám a sokadik ilyen éjszaka után 
inkább a jól ismert csoszogását
a fészkelődés zajait az ágyon a
megnyugtató hangokat várta 
ahogy alszik és elfelejti a műtéteket
a sugárkezeléseket
talán apja halálát is

de kérdezni már nem volt ereje
pedig szerette

2019.05.13.-2019.05.20.-2020.02.04.-2020.10.06.
Bara Anna

Nincsenek megjegyzések: