2020. február 4., kedd

időkapszula - 2



leírom most neked milyen volt a nappal
csak kevés jelzővel vázlatos alappal
gondolkodj el rajta ha nem ismerheted
ki vétett ellene s el miért nem vetem
egyszerűen szép volt míg voltak virágok
fák s azoknak lombjuk s kitágult világok
madarak röptében csodáltuk a távolt
mi a szürkén kívül színesben is játszott
leírnám most neked milyen volt az éjjel
elcsendesült utcák csupa-csupa fény jel
leírnám hogy szép volt hegyek völgyek erdők
de az emberek közt minden hamar eldőlt
kinek mi és miért fontosabb mint másnak
kit üldözzön el s kit fogadjon komának
mikor a technika úr lett s nem a társa
játéka valóság s nem csak szó lett nyársa
mikor kezdett fogyni ami naggyá tette
mikor ahogy kutyát senki nem tisztelte
mikor gyűlölet és hatalom éltette
a néhány tízezret s gondtalan élvezte
hiába gazdagság ha lét lesz az ára
kezdetben azt hitték csak más lehet pária
de ha megszülettünk s nem csalhatatlannak
tévedésünk vétkünk megmarad holnapra
de ne legyen véres ne is sugározzon
száz év múlva is kell ki csodát gondozzon
bár most már úgy érzem haszontalan sorok
ha megszületnél mégis jó ha megfontolod

2020.01.11.-2020.02.04.
Bara Anna
(saját szerkesztett kép, felhasználva a Földről készült ingyen Stock fotót.)

1 megjegyzés:

Zsefy Zsanett - Bakkné Szentesi Csilla írta...

A Poet "A magyar költészet napja 2020" pályázatra feltöltöttem.
A pályázat mottója: IDŐKAPU