lassan hozzád indul
s te a kékre festett égbolton
felhőket rendezel elé
lábnyomában virágok helyett
majd esőcseppek fakadnak
ám akik eddig hittek benned
lehet megtagadnak
ismét rászólsz
hogy te megmondtad
"hiába az ima
nem érdekli az univerzumot
hogy létezel
vagy hogy lennél-e még tovább"
de csak annyit érsz el vele hogy
azóta senki előtt nem titkolja
kőből van a szíve
s homok pereg ereiben
a feltámadásra pedig úgy tekint
mint bűvészmutatványra
amit képtelen leleplezni
de amíg fel nem adja
játszhatsz neki tovább
2020.06.20.
Bara Anna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése