leírnám most neked milyen volt a nappal
csak kevés jelzővel éppen hogy csak sejtsed
s gondolkodj el rajta ha már nem ismerted
egyszerűen szép volt még voltak virágok
fák s azoknak lombjuk s kitágult világunk
madarak röptében csodáltuk a távolt
még a szürkén kívül színeset is láttunk
leírnám most neked milyen volt az éjjel
elcsendesült utcák csupa-csupa fény jel
leírnám hogy szép volt hegyek völgyek erdők
de az emberek közt minden hamar eldőlt
kinek mi és miért fontosabb mint másnak
kit üldözzön el s kit fogadjon komának
mikor a technika úr lett s nem a társa
mikor kezdett fogyni ami naggyá tette
mikor nem hogy kutyát de senkit nem szeretnek
mikor a gyűlölet pénzzé tett már mindent
annak a kevésnek biztosítva míg nem
hiába gazdagság ha a lét az ára
kezdetben azt hitték csak más lehet pária
de elfeledtük mi is vendégek vagyunk
akik e földön hogyha nyomot hagyunk
ne legyen az véres ne is sugározzon
száz év múlva is kell ki majd reánk gondol
de most nem ezt érzem s félek nem olvasod
megszülettél talán de nem marad nyomod
2020.01.11.
Bara
Átiratai: időkapszula címmel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése