nyom nélkül(iek)

 avagy

a csendes kitartók


vagyunk
néhányan
néma megértésben
együttérzésben
örökös remény
telenségben
jelen
téktelen
ségünk tudat
ában
izmos izmusok
dilettáns nyom
követőiként

de követ ő is még
mert kell a közön
meg az elhatároló
különb
ség


2016.08.30.
kóboráram

nyomdok(k)

nyom nélkül(iek) 2. - avagy ködben is lehet jót... -


talán hisztisen falba kellene verni a fejemet
vagy hogy fájdalommentesen is
érzékeltethető legyen
minden szépelgést mellőzve
hatásvadász kirohanásokkal
esetleg durva szavakkal megspékelve
a képernyőbe préselni
a mellőzöttség érzésének
érinthetetlenné
nemesült esszenciáját:
azt a kalapnyit


2016.08.30.
kóboráram


Ha egy ajtót egy-két csengetés után sem nyitnak ki, akkor úgy veszem, hogy vagy nincs otthon senki, vagy nem kívánnak beengedni. Sosem vertem eddig még ököllel ajtót, hogy észrevegyenek, beengedjenek. Csengetni is csak kényszerűségből teszem: ha csak csendben állok egy ajtó előtt, nem tudhatják, hogy ott vagyok.
(Persze vannak kivételek: otthon a kutyám és a macskáim már akkor kiültek várni az előszobába, amikor még csak a lépcsőházi kaput nyitottam ki...De ők extrém érzékeny lények (voltak). Ezt nem várom/várhatom el senki emberfiától.)
 De többed magammal állok már mióta egy ajtó előtt. Van aki becsöngetett már többször is és bebocsájtást nyert.  Én eddig abban bíztam, ha a kukucskálón kipillant a házigazda, akkor engem is észrevesz a bekéredzkedők sorában.
De vagy nagyon aprócska vagyok, vagy nagyon unszi, mert semmi reakció...Én reménykedem, hogy az első feltételezés nem telitalálat. A második e megnyilvánulásom után már lehetséges... :))
Csoda, ha lassan, de biztosan besokalltam?

*

Pedig álmom a vers

Írni szeretnék, de egyre azt érzem,
soha nem érhet el hozzád szavam.
Lehet a gondolat szép, de a vége,
hogy papírra vetve haszontalan.

Pergetem naplóm lapjait. Holtak.
Semmi nem érdekel. Nincs türelem.
Belém ivódott akár egy vonzat:
síromig kísér és küzd ellenem.


2016.08.27.-28. 11:39.
Zsefy Zsanett
(kóboráram)

Szalmaillattakaró

- átirat 2-

A ház megroppant ablakán
a fény hiába vert tanyát.
Homályüvege eltakart,
hogy titkolja mi mást zavart.
A kályha előtt pár hasáb:
csak néhanapra tűznyaláb.
Takarónak szalmaillat.
Konyha padján szó, ha illant:
a hang ölelt. Anyám, a szép,
köntöse volt sok durva év.
Arcán lázpír virágszirom,
fagyott éjben dúló viszony.
De ő dalolt, és könnyedén
tüzet csiholt. Ma bennem ég.
A fáj sem fájt, ha szállt a szó,
a ringató. A ringató.



2010.12.06-2016.08.25.
Zsefy Zsanett

Gyors & Gyilkos

A Dokkon a Gyors és Gyilkosban a valós nevemen túl ezeken a nickneveken tettem fel verseket:
kóboráram - DOKK

sesin - DOKK

illanna - DOKK

lanna

szeszélyes

bara

  Bara Anna

Gyermek, lelkek

egy episztola - a "féltés" x. átirata -

Szememre hányod, hogy
nem mosolygok eleget.
A múltat cipelem mindenhova,
rakosgatom szívbe, agyba.
Bár elengedhetném.
Pedig ők is azt szeretnék,
ha a túlvilágon tudnának róla.
Titokban reménykedem, annyira
talán nem szeretsz, hogy halálodig
te is halálomon keseregj.


2016.08.19.-2016.08.21.-2016.09.09.-2016.12.09.
Zsefy Zsanett

szinte tapinthatón csendelek

- új következtetés -

a hallgatás fél egészség
mert beleegyezőn nem ront ideget
a másik pedig fél
semmi kétség
a kettő kitenne egy teljeset
de egészben elképzelhetetlen
hogy csak a félcsend fél
és az sem hogy féltében nem reszket
de ha reszket csendben mégis
alig észrevehetően csak neszez

a nesz pedig azok a kis súrlódások
amiket a csend reszketve gerjeszt
de ha gerjed az lehet már ok
hogy elismerd a csend áramot fejleszt

s hol áram ott feszültség
hol feszültség ott szikra is kelhet
így a tapintható csend robbanásveszélyes
hát tök mindegy hogy hallgatsz vagy fecsegsz

ehhez sem kell sok hogy megértsed
csak maradj csendben
ha fél/sz/ ha nem


2016.08.20.
Zsefy Zsanett
(kóboráram)

Ez az én hazám

Az én hazám jelene rég
csak ködből sejlő fáklyafény.
De az én hazám, hol gyáva még
soha nem volt e büszke nép.
Az én hazám a múltban él,
ha a jövőtől már nem remél.
De az én hazám csodás mező,
ne legyen rajta szemfedő!
Az én hazám egy magas hegy,
az Istentől sem törne meg.
Mert az én hazám nem ostoba,
bárhol is él okos fia.
Az én hazám egy drágakő,
csiszolatlan is beléd nő.
Mert az én hazám sosem feled,
bölcsőt ringat sír felett.


2009.11.21.-2016.08.20.
Zsefy Zsanett

Féltés

állandóan a szememre hányja, hogy
nem mosolygok eleget.

a múltat cipelem mindenhova,
rakosgatom szívbe, agyba
ahelyett, hogy elengedném.
pedig ők is azt szeretnék,
ha tudnának róla.

titokban azért reménykedek,
talán nem szeret annyira, hogy
hiányomon haláláig keseregjen.


2016.08.19.
Zsefy Zsanett
(kóboráram)

Átirata: Gyermek, lelkek címmel későbbi dátum alatt.

Örök lobogás

 

Hegycsúcsokon habcsókfészkek,
úgy ülnek a hófalatkák.
Beleharap olykor a Nap,
s kiköp néhány felhőfalkát.
Völgyerekbe hegyoldalról
fenyőcsorda ömlik alá.
Patak hátán fényparipa,
hullámráncain csobbanás.
Sáskazöldből part növekszik,
tükröt villant a víz kékje.
Belepillant hegyoromról
évmilliók jelenléte.

2016.08.16.

Zsefy Zsanett

Átírt verzió:

hegycsúcsokon habcsókfészkek

bennük ülnek felhőfalkák

beleharap olykor a Nap

s kiköp néhány hófalatkát

völgyerekbe hegyoldalról 

fenyőcsorda ömlik alá

patak hátán fényparipa 

hullámráncain csobbanás

sáskazöldből part növekszik 

tükröt villant a víz kékje

belepillant hegyoromról 

évmilliók jelenléte

völgyerekbe hegyoldalról

fenyőcsorda ömlik alá

patak hátán fényparipa

hullámráncain csobbanás

sáskazöldből part növekszik

tükröt villant a víz kékje

belepillant hegyoromról

évmilliók jelenléte

völgyerekbe hegyoldalról

fenyőcsorda ömlik alá

patak hátán fényparipa

hullámráncain csobbanás

sáskazöldből part növekszik

tükröt villant a víz kékje

belepillant hegyoromról

évmilliók jelenléte

KORREKCIÓ

Már majdnem megsimogatta
azt a kedves arcot.
De nem szabadulhatott a gondolattól,
hogy ismét átveri.

Nyolc napon túl gyógyult
a hirtelen korrigált mozdulat nyoma.

Miközben a hét minden napján
hátrapillantgat a tusoló alatt
tenyerében még érzi a finom bőrt,
orrában teste illatát,
a fülében ott dobol a "csak téged,"
és a nyakszirtjén
mintha most is megpihenne
egy sóhajtás.

De a szemében, jaj a szemében:
idegen férfiak vigyora.


2016.08.15.
Zsefy Zsanett
(kóboráram)

Visszajárók

Éjjelente a sínek közé löki.
Közben engem figyel.
Minden alkalommal előre sejtem,
mit fog tenni.
Csak állok dermedten,
újra és újra visszajátszatom
a jelenetet, amíg elhiszem:
csak álom.
A valóságban már
mindketten elmentek.

Előbb apám,
majd anyám,
akit éjjelente azóta is
a sínek közé lök.
Pedig úgy szerették egymást.


2016.08.14.-30.-2016.09.24.
Zsefy Zsanett
(kóboráram)

Cserebere a Dokkon

Az Egy korty a tegnapból c. versem helyére tettem, amit akkor már 70-en nyitottak meg...vagy 70-szer....Hogy elolvasták-e az sosem derül ki. A lájkok száma tíz volt.

Így a helyébe került Bádog Hold c. versem alapból 70 megnyitással és 10 lájkkal indított...azaz a megörökített pillanatban a csere versemet csak kb 34-szer nyitották meg - ebben én is részt vettem néhányszor, kíváncsiságból -, és csak 4-en tetszikelték....

Bakkné Szentesi Csilla

Bádog Hold

104

módosít

Töröltem kb augusztus 20-án a Gyors és Gyilkosban kapott vélemény hatására, amivel javarészt egyet is értek.

Verstemető - újabb Dokk-hatás

Bakkné Szentesi Csilla

Kéregidő(m)

79

Szerencsémre versemre 2016.08.02-án dél előtt néhány perccel utolsó pillantásomat vethettem
a bírálanDokk reményt keltő falai között. Délben ugyanis elhalálozott.
Szerénységemet megerősítendő a gyászszertartásra rajtam kívül más nem nyert meghívást. Csendben távozott, minden külön értesítés nélkül.
Végső búcsúként a meg nem jelent együttnemérzőknek:

Az utat mindig könnyebb megmutatni, mint végig menni rajta.

/Részvétnyílvánítások mellőzése is   kéretik! :)))/