- átirat 2-
A ház megroppant ablakán
a fény hiába vert tanyát.
Homályüvege eltakart,
hogy titkolja mi mást zavart.
A kályha előtt pár hasáb:
csak néhanapra tűznyaláb.
Takarónak szalmaillat.
Konyha padján szó, ha illant:
a hang ölelt. Anyám, a szép,
köntöse volt sok durva év.
Arcán lázpír virágszirom,
fagyott éjben dúló viszony.
De ő dalolt, és könnyedén
tüzet csiholt. Ma bennem ég.
A fáj sem fájt, ha szállt a szó,
a ringató. A ringató.
2010.12.06-2016.08.25.
Zsefy Zsanett
1 megjegyzés:
szalmaillattakaró
- eredeti -
egy csöppnyi ház szemében láz
vaskályha előtt hasábnyi vágy
szalmaillat a takaró
a konyha padján nyílt a szó
a hang ölelt anyám a szép
- köntöse volt sok nehéz év -
arcán a pír virágszirom
fagyott éjbe múló sikoly
de ő dalolt s a festett ég
tüzet csiholt ma bennem ég
a fáj sem fájt ha szállt a szó
a ringató a ringató
Megjegyzés küldése