de nincs kinek -3

megírnám kedves mi fájt 
s mi hozott enyhet 
mitől üdült fel szívem 
s hogy törte ketté testem 
minden este kárhozat 

de nem értenéd meg 
minek az áldozat 

megírhatnám de 
hamisnak hittél 
pedig csak rejtettem 
mi olykor bántana 
hogy mások tőre 
ne húsodat szelje 

hidd el tőlem 
ez nem volt áldozat 

megírnám kedves 
hogy a tél is más most 
a hó ha hull mintha metszene 
a tavasz hiába hívja haza a fecskét 
mert bennem  az ősz örök

így tőlem mind 
messze megy 

a nyár susogó lombot 
más kertjében ölt fel 
az enyémben szenvedek 

földben kapaszkodó 
erekben vérzem rendre 

s már te sem tudod a valóság 

bennünk mitől lett meztelen 

Zsefy Zsanett
2012.12.25. - 2014.04.07.-2024.11.07.

ÖRÖKKÖN

Hadd maradjak még ilyennek,

amíg az ég kékre festhet,

földi színben pompázónak

maradjak meg versben, szóban.

Hadd maradjak jónak, szépnek,

- mind, ami fáj felejtsd végleg -,

leheletnyi ékezetnek

abban, ahogy élek benned.

2014.12.23.-2016.07.06.

Zsefy Zsanett

hol vagy?

megfagyott az idő, 
évek, napok sora.
jégcsapok a percek.
pillanatok nyoma.
néha csendre vágytam.
miért voltam oly' béna?
most, ha szólnak hozzám,
nekem minden néma.
szeretőm a csend lett.
befont mint a lián.
megfolyt egyszer tudom.
lehet az én hibám.
oly átlátszó minden.
hol vannak a színek?
helyet hogy' cseréljen
a szívem és a szíved?

2024.08.01.

Bara Anna

szépkorban - 3. - variáció

 

az élet egy sípálya min félsz lesiklani
a célt nem jelzi fáklya de élethossziglanig
sejted nem végtelen s hol gyötrődsz hol legyintesz
eljátszod ha látják neked ugyan mindegy
de amíg várják a szomszédod haza
a szobáid zárkák s a magány mint kasza
éles sebet ejt de te még titkolod
hogy szívedet kiette s még meg is gyilkolod
a maradék vágyat hogy legyél valaki 
ne csak kiszáradt fa mi elfogyhat tavaszig

2023.08.18.-06.14.
Bara

az élet egy sípálya 

min félsz lesiklani
a célt nem jelzi fáklya 

de élethossziglanig
sejted nem végtelen

s hol gyötrődsz hol legyintesz

eljátszod ha látják 

neked ugyan mindegy
de amíg várják 

a szomszédod haza
a szobáid zárkák 

s a magány mint kasza
éles sebet ejt 

de te eltitkolod
hogy szívedet kiette 

s még meg is gyilkolod
a maradék vágyat 

hogy legyél valaki 
ne csak kiszáradt fa 

mi elfogyhat tavaszig

2023.08.18.-06.14.
Bara

neked már

az ég kicsi tócsa. átugrod könnyedén.
nem kell hallgas szóra. benned a csend zenél.
nézlek ahogy játszol. a felhők bárányok.
bár neked nem jászol, s nincsenek bálványok.
minden csillag ismer. imélben üzentem:
hosszú út porában ért véget küzdelmed.
fogadjanak úgy, mint királyt a serege.
akkor is, ha végül a vérből lett elege.
itt most semmi extra. még éppen béke van.
az isten nem pesztra, és nem is egy gentleman.
a gyeplőt nem fogja. a lovak meg döglenek.
lehet jobb odafent, 'hol fegyvert nem töltenek.

2024.04.16.
Bara

Egy telhetetlen legyecske, s testvére esete

Két legyecske repked keseregve
egy hegynek kellemes erdeje felett
leértékelt eledelt keresve,
mellyel fennen termetes gyerekeknek
feneketlen "bendejét" temethetné be.

Kedves testvérem! - kezdé éhesen rebegve
eme legyecske: - Nem lehetetlen lehelettelen
leszek egy csepp testnedvet keresve, s nem lelve, 
de Te mellettem repdesve nem kevesebb leszel, 
mert eszeddel s szerveddel eledelt felleled, 
elveszed, s velem nem felezed!

Ne tedd kedvesem! - felele emez - 
megmentelek, de legyen eszed!
Neked negyed, s nekem fele meg negyede!

Ezzel felkerekedve rengetegbe elrepdese, 
s egy tehénke kerek fenekére lelve 
szervecskéjét testébe rejte, vérét lefejtve elmélkede: 
Nesze neked! Kellett nekem fellelnem e nemes testfelet! 
E fenséges eledelt nem negyedelem, s felezem vele!
Lehet belegebedek, de megeszem!

Ezzel eme telhetetlen legyecske - terebélyes tehénke
kerekded testrésze testnedvével telve -
emberlelte telepre repdesett, s megtelepedett 
- vesztére - egy kedélytelen vén gebe 
nyeszlett feneke felett, mely helyen 
élete végleg megpecsételtetett.

Eme nem eszperente mese egyetlen veleje:
Lehet éhesen, lehet eledellel telve,
de Életed egyszer véget ér, s ezért kellemesebb 
lehet leheletedet telten elvesztened!

2009. augusztus 10., hétfő
Zsefy

szépkorban - 3.

az élet egy sípálya min félsz lesiklani
a célt nem jelzi fáklya de élethossziglanig
sejted nem végtelen s hol gyötrődsz hol legyintesz
eljátszod ha látják neked ugyan mindegy
de ahogyan várják a szomszédod haza
a szobák mind zárkák s a magány mint kasza
éles sebet ejt de te még eltitkolod
hogy szívedet kiette s még meg is gyilkolod
a maradék vágyat hogy legyél valaki 
ne csak kiszáradt fa mi elfogyhat tavaszig

2023.08.18.
Bara

Dokkon: 2023.09.13.

Bara Anna szépkorban - 3. szépkorban - 3. az élet egy sípálya min félsz lesiklani a célt nem jelzi fáklya de élethossziglanig sejted nem végtelen s hol gyötrődsz hol legyintesz eljátszod ha látják neked ugyan mindegy de ahogyan várják a szomszédod haza a szobák mind zárkák s a magány mint kasza éles sebet ejt de még eltitkolod hogy szívedet kiette s még meg is gyilkolod a maradék vágyat hogy legyél valaki ne csak kiszáradt fa mi elfogyhat tavaszig Hagyjon üzenetet a szerzőnek! Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához. Feltöltés ideje: 2023-09-13 19:49:11 Utolsó módosítás ideje: 2023-09-13 19:49:11

Módosítva a "szomszédod" miatt:

szépkorban - 3 -

az élet egy sípálya min
félsz lesiklani
a célt nem jelzi fáklya de
élethossziglanig sejted
nem végtelen s
hol gyötrődsz
hol legyintesz
eljátszod ha látják
neked ugyan mindegy
de ahogyan várnak 
másokat haza a
szobák mind zárkák s
a magány mint kasza
éles sebet ejt de
még eltitkolod hogy
szívedet kiette s még
meg is gyilkolod a
maradék vágyat hogy
legyél valaki
ne csak kiszáradt fa mi
elfogyhat tavaszig

Dokkra: 2023.09.27-én...

kisiklott fények - átirat

esténként lehámozza magáról 
a fényt a szemérmes sötét
s a kocsmapulton hangtalan
poháralátét lesz a Nap
maszatos pecsétként
fut szét az alkonyat

a sarokban félkarú rabló csattog
miközben kereket old a remény
kezek matatnak üres zsebekben
a fejekbe a mit-tegyek beég

magukat gáncsoló lábak
botladoznak utat tévesztve
s az imbolygó árnyak
egy-egy korsó sör habjába
zuhannak öntudatlanul
lassan bealkonyul

horizont alá bukik a Nap
és a Hold füstös-piszkosan 
ringat hamis álmokat 
s míg máshol keres utat a fény
az időn átüt a penész

2012.02.01.-2023.07.22.-2023.08.11.

Zsefy Zsanett

amíg lehet

most vele

ha egyedül már nem

azt is ami már

teljesen más

utcák terek

fák virágok

házak

emlékek

vagy csak a helyük

érzések

öröme

hiányok

fájdalma

újra

felidézve

csak egy nap

megszűnne minden

mobil munka

gond se lenne

csak egy nap

ami még kellene

2023.08.11.

Bara