az utca egy
hatalmas kondenzcsík
volt az álmos házak
bagolyszemei között
hatalmas kondenzcsík
volt az álmos házak
bagolyszemei között
hol szánkók repültek
csillagrajként
az út emelkedőjéről a
végtelennek látszó
hótól csillogó estbe
csillagrajként
az út emelkedőjéről a
végtelennek látszó
hótól csillogó estbe
a környék csendjét
csak néhanap szakította
meg a lópatkók dobogása
vagy motorberregés
míg a hold
jégkristályos porát szórta
az önfeledt gyerekhadra
egy felhő úszhatott el
foltos képe előtt
talán ezért
nem vette észre a
közeledő buszt
nem vette észre a
közeledő buszt
a mécsesek
mint szentjánosbogarak
még sokáig világítottak
2025.08.24.-25.
Bara Anna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése