2021. június 27., vasárnap

időkanyar, avagy mindörökké Debrecen ()

 
gondolatban lerombolta a falakat
átnyúlt az úttest felett
s visszarakosgatta a hámlott ruhájú
kertes házakat

a csapó két oldalát a kanyargós emlékeihez igazította
s hagyta hogy a majd félévszázados
zörgő-zakatoló tuják végig döcögjenek
a város gyomrába a rég felszedett síneken

még rápillantott a templomra
azután a főutcán átszállt az egyesre
és meg sem állt a kálvin-térig
ahol a szél mintha a parasztkantáta
akkordjait sodorta volna felé
hegedűtanára lakásából

gyermeki örömmel kanyarodott be
a péterfiára de a kapuhoz érve
az otthona helyén a pláza ormótlan tömbje
kavart hullámokat emlékfolyama tükrén
elsodorva a jegesember rekedt kiáltozását
a kenyérhéjat gyűjtő nénit a szomszédház pincéjéből
a tojásszén ropogását a vaskályhákból
a kéményseprők szénporos arcát
és elsodorta az utcabeli játszótársakat is

hát visszafordult és
csalódottan becsukta az ablakot

a kanyarbérház zajos és poros világából
az erkélyen pihenő galamb ijedten rebbent fel
és elszállt egyenesen a krematórium felé

2021-06-22 
Bara Anna

Nincsenek megjegyzések: