Ráfeszül a horizontra,
eget földet egyben tart.
Hajnalt bont és estéket köt,
közben nappal fénygömböt ölt.
Viharokban ő a part.
Ágakat fon sima törzzsé,
ha kell gyökeret ereszt.
Búvóhelyet nyújt,
ha néha veszélyt érez,
s rád nevet.
Várat rajzol földtől égig,
míg kenyér illatú keze
elsimítja mesék élét,
ha éjszaka attól félnél.
Hajnalhídig elvezet.
Aztán leül azt sem tudva,
szikla volt-e vagy hó, puha.
Te elébe állsz ,
csak úgy, szótlan,
elhiszi, hogy minden jól van,
s elmehet.
2021.04.13.
Bara Anna
***
Ráfeszül a horizontra,
eget földet egyben tart.
Hajnalt bont és estéket köt,
közben nappal fénygömböt ölt.
Viharokban ő a part.
Ágakat fon sima törzzsé,
ha kell gyökereket ereszt.
Búvóhelyet nyújt,
ha néha veszélyt érez,
s rád nevet.
Várat rajzol földtől égig.
Kenyér illatú keze
elsimítja mesék élét,
ha éjszaka attól félnél.
Hajnalhídig elvezet.
Aztán leül azt sem tudva,
szikla volt-e vagy hó, puha.
Elébe állsz .
Csak úgy. Szótlan.
Elhiszi, hogy minden jól van,
s elmehet.
2021.04.13.-18.
Bara Anna