szinte mániákusan megint a
csillagok a hold az éjszaka jut eszébe
még a feketéről is
most például instant álmot kavargat
a kávés csészéjében amiből a
mokkás kanál úgy áll ki
mint mellkasból a kés
lehet vért iszik
fut át az agyán
még az is lehet hogy ő öli meg
idő előtt azokat a szép pillanatokat
amit eddig féltve őrzött képzeletében
parányit megbillenti a csészét
csak épp annyira hogy a
karima alatti éjszakában
visszatükröződő arcvonásai
elmosódjanak
ahogy ismerősei tudatából fog
az emléke
majd kihörpinti egy szuszra az álmokat
többé már úgysem kellenek
2020.07.03.
Bara Anna
-
korábbi befejezés:
majd kihörpinti egy szuszra az álmokat
s az üres csészét földhöz csapja
többé már úgysem kell
ÁTIRATA: SZAKÍTÁS -Dokkon is
mostanában a csillagok a hold
az Éjszaka jut eszébe
még a feketéről is
ahogy instant álmokat kavargat
a kávés csészéjében amiből a
mokkás kanál úgy áll ki
mint mellkasból a kés
egy pillanatig átfut az agyán
lehet hogy ő öli meg idő előtt
azokat a szép pillanatokat amiket
eddig féltve őrzött képzeletében
parányit megbillenti a csészét
csak épp annyira hogy a
karima alatti éjszakában
visszatükröződő arcvonásai
elmosódjanak
ahogy ismerősei tudatából fog
az emléke
majd kihörpinti egy szuszra az álmokat
többé már úgysem kellenek