a hajnal lustán sorra jár
utcát, lépcsők tört fokát.
letépi róluk az ében mázt,
hol isten festett égre gyászt.
a hangtalanul érkező
fénypászmák, mint a vércsecsőr',
kitépnek egy-egy falatnyit
az árnyakból, s hogy nappal nyit,
már felpörög a köd mögött
az alvó város és ráköszön,
s ő méltósággal ellebeg,
míg félretol pár felleget.
2020.02.03.-2020.07.04.
Bara Anna
Fotó: Mészár László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése