megyek az utcán és rám köszönnek
eszméletlen
szalad ki a számon
valakivel összetéveszt kedves
én magamat sehol sem látom
pedig tucatszor találkoztam vele
de egyszer sem ismertem rá(m)
hogy mennyire az vagyok amivé lettem
elképesztő /m/ilyen hamis a világ
a külsőm naponta változik
pedig ma is a tegnapit hordom
a kettő között egy műszálas mosás
médiaborostás napok
agyamban elhagyott hangyabolyok
keresem magamat hogy megőrizzem
az egyik skatulya régóta üres
de már isten is megunta rám rakni a jelet
amíg vagyok úgyis összekeverem
2016.01.12.-2016.01.22.-2016.06.26.-2017.01.16.-2019.12.17.
Bara (Zsefy)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése