2019. április 28., vasárnap

Mielőtt kialszik szememben az utolsó szikra is


A Micsoda pók... átirata


éjszaka sziporkázó buborékokat számolok.
Néha kipukkannak majd feltűnnek,
mintha valami láthatatlan száj
újra felfújná őket.
Irigykedem.
Hajnalra belátom túl sokan vannak és túl messze.
Engem sem találnak majd meg egyikben se.
Felesleges vágyak.
Mire a Nap végigkarikázik az égi rutinpályán
ismét szakadt fényfüzérek lesznek
a pókhálóerezetek. Meg-megrezdülnek velem,
ahogy hatalmas lábaival átölel és
menthetetlen felzabál az éjszaka.


2019.04.10.-2019.04.28.
Bara Anna (Zsefy)

Nincsenek megjegyzések: