2017. szeptember 26., kedd
Kötél tűbe fűzve
Elvira várta,
- volt két szép lánya -
hogy akkor majd fogják a kezét.
Ahogy ő tette.
De egyik elengedte.
S a férje is elhagyta rég.
Első szülött lánya
fent még soká várna,
de idelent rideg a kék.
Mégsem látták sírni,
- tudta ki kell bírni -
hát mosolyt varrt, amikor félt.
Észre sem vették,
elszakadtak az esték.
A gépet már rozsda marja.
Teljesült a vágya,
hogy egyiket lássa.
A másikért megtenné újra.
2017.09.26.
Zsefy Zsanett
Eredetileg a név Elmira volt, hogy ne tépjem fel újra a sebeket Elvira rokonainál...de annak a valószínűsége, hogy ezt a verset olvassa valamelyik hozzátartozója, szinte semmi...ezért kiírtam a nevét...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése