2017. január 10., kedd

Mirtuszvirág és koszorú - január 15. emlékére















A mirtusz hajamra ráfagyott.
E szent napot halál tervezte.
A mosolyból mára több halott.
Kibillent a világ tengelye.
Közte a huszonhét év kaland.
Anyuskám ott voltál még velem.
De azóta, mint világtalant
elnyel a napok tengere.
Másé a kert. Neki semmit ér.
A fák a szívünkből nőnek fel.
Az élet hatalmas hadszíntér:
klisékből kreálunk gépfegyvert.
Hogy élünk, odafent tesznek rá.
A kezünk nem fogja senki lent.
Lehetne köröttünk vesztegzár,
a múltat nem ölné semmi meg.

2017.01.10.
Zsefy Zsanett

1972. 01 15-én volt az esküvőnk.
1999. 01. 15-én hunyt el édesanyám...

1 megjegyzés:

Zsefy Zsanett - Bakkné Szentesi Csilla írta...

"Nem tudja eltörölni a múltját, az már megtörtént. És ha valami megtörtént, nem lehet meg nem történtté tenni. Nincs visszajátszás. Nincs visszaút. Az ember csak egyet tehet: hogy továbblép."
Alyson Noel