háztetőkön
csúszdázott a fény
s a riadt sötét után
vetette magát
hajnalodik
zizegte sok falevél
míg kormos hátukat
nyaldosta néhány láng
tűzoltófecskendők
kígyóztak vízterhükkel
sikolyokat oltva
s az elnehezült bakancsok
között riadt szempár rohangált
hangos ugatassal keresve
az ismert szagokat
az ugatás csaholàsba
majd lassan vonításba
ment át ahogy egyre
mélyebb sebet vájt a
hiány
nem értette nem értheti
hogy az összeégett
holttestnek már nincs
többé szeretet-illata
Bara
2025.07.07.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése