hiábavaló sorok

Gondolatok, amik a zene hallgatása során elszabadulnak. Amikor a valóságtól elrugaszkodva a zene inspirálja a verset:
torkomból utánad sikoly sem hasad küszöbön küszködik tétova hit két ajtócsapódás között a fagyban oda-vissza érvként rekedt odakint    egy hang sem szól tisztán hamisan vibrál csak sálba köhögött dalra telik gégefő ugrál hangszalagok húrján de siket e világ s a rés néma is   csillagok peregnek hol szél rebbent fel szitaszövet alá rejtett magányt kő alatt búvó kígyót melengettem marásától félve engedem tovább   *   kitépem a szívem hogy neked adjam holdszemed burokban lélekhomály ruhámba a hűvös csendszag telepszik mellemen tátongó az érzéshiány   már kitéptem a szívem neked adtam jaj csak a föld szíve dobbant meg rá hol érfalat egykor szerelmed marta realitás mossa a sejtés nyomát   elárvult ereimben megalvadt vágy vagy magzati pózban halott kegyelem nincs szer mi gyógyírként sebem lezárja szalmaszál voltál ma utolsó kenetem 2012.04.10. Zsefy Zsanett (Bara Anna)