2019. szeptember 8., vasárnap

hallhatatlan


egymást karolva dudorásznak az ágak.
sok pattogó gally széllel cimborál.
az ég rádörren a tehetetlen tájra,
s ha mérge illan a csönd lesz megint társ.
beszélget a világ, pedig nyelve sincsen.
szót sem formál a föld, patak, folyó.
mégis, ha háborog a tenger azt üvölti,
nem ő csalt meg. te vagy a hunyó.
a föld, ha mordul, mindenki megérti.
félelmet kelt ez az ősi nyelv.
a patak mintha egyből dalba szőné,
s úgy nyugtatná, ki nem ismeri el.
a folyó vagy versel, szinte időrímest,
vagy nagy esőktől, hogyha bedurvul
káromkodik. még arra is képes.
csak engem nem hall meg hiába kiáltok
sem föld, sem patak, sem folyó.


2019.09.08.
Bara Anna

1 megjegyzés:

Zsefy Zsanett - Bakkné Szentesi Csilla írta...

eredeti:

egymást karolva dudorásznak az ágak.
sok pattogó gally széllel cimborál.
az ég rádörren a tehetetlen tájra,
s ha mérge illan a csönd lesz megint társ.
lám hogy beszélget a világ, pedig nyelve sincsen.
szót sem formál a föld, patak, folyó.
mégis, ha háborog a tenger elüvölti:
nem ő az, aki megcsalt. te vagy a hunyó.
a föld, ha mordul, mindenki érti.
félelmet kelt ez az ősi nyelv.
a patak mintha egyből dalba szőné,
s úgy nyugtatná, ki nem ismeri el.
a folyó vagy versel, szinte időrímest,
vagy nagy esőktől ahogy bedurvul
lehet, akkor káromkodni is képes.
csak engem nem hall meg
sem föld, sem patak, sem folyó.