kő, papír, olló?

motor berreg
éppen kettő
s egy százados morcosan
rájön hogy a
szolgálatnak
pont két rendőr híja van

nosza gyorsan megy az ukász
utolér két mocisat
de az egyik telójának
aksija épp nyugiban

semmi gond
a rend őrei
egymás között jelelve
mutogatják :
dupla műszak!
a másik rálegyinte

de a társa tudja hogy ők
szolgálnak és védenek
öklöt mutat viszonzásképp
hogy legyen kis lökete

s ezzel tovább nem bajlódnak
(nem volt náluk kő, olló)
a papírt meg zsebben tartják
ki nem hiszi az bunkó

2018.09.14.
Zsefy

hallhatatlan

egymást karolva dudorásznak az ágak.
sok pattogó gally széllel cimborál.
az ég rádörren a tehetetlen tájra,
s ha mérge illan a csönd lesz megint társ.
beszélget a világ, pedig nyelve sincsen.
szót sem formál a föld, patak, folyó.
mégis, ha háborog a tenger azt üvölti,
nem ő csalt meg. te vagy a hunyó.
a föld, ha mordul, mindenki megérti.
félelmet kelt ez az ősi nyelv.
a patak mintha egyből dalba szőné,
s úgy nyugtatná, ki nem ismeri el.
a folyó vagy versel, szinte időrímest,
vagy nagy esőktől, hogyha bedurvul
káromkodik. még arra is képes.
csak engem nem hall meg hiába kiáltok
sem föld, sem patak, sem folyó.


2019.09.08.
Bara Anna

egy falat múlt2

ahogy a kis fekete nyelű kés
körbejárta és felcikkezte a gyümölcsöt
olyan érzése volt hogy már
nincs egyedül a szobában
mintha apja anyja sőt a fiai is
ott lennének körülötte
a barack narancsos színe
mellékes lett
annak a fehér húsú magház körül
bordó csipkésnek az illatát és ízét
nem is az orrában szájában érezte
hanem a szívében
édes-savanykás kissé kesernyés
a hétvégi kertben apja - ahogy szokta -
hajnalban locsolt és
simsonjával egy óra múlva
már ment is haza
hadd pihenjenek a gyerekek
de a teraszon hagyott egy üzenetet
"megetettem mindent
holnap reggel adjatok a csirkéknek
én csak késő délután jövök
egyetek sok barackot
mert úgy hull már mint az eső"

a barackok azóta szétgurultak
de a cetlit a fehér húsú ízével illatával
mint utolsó falatot a teljességből
azóta is őrzi



2019. 09.02.
Bara Anna(Zsefy)