kötél tűbe fűzve - egy varrónő emlékére

Elvira várta
- volt két szép lánya -
hogy fogják majd akkor a kezét

de egyik elengedte
- a mennyet keresve -
s onnantól semmit sem remélt

mégsem látták sírni
tudta ki kell bírni
hát mosolyt varrt amikor félt

észre sem vették
- szakadtak az esték -
elnémult a varrógép

volt kötél konyha s vágya
egyiket ismét lássa
a másikért megtenné újra


2017.09.26.---2018.02.12.

Zsefy Zsanett